A tisztítás után a jól beivódott szennyeződések mellett jól látható, hogy a korabeli pác és lakk különböző mértékben kopott meg. Azokon a részeken vékonyabb és megtört, ahol a szekrényt több napfény érte. Száradás után a politúros bútorokhoz nagyon bevált citlinggel kezdtük a csiszolást. A rétegeket finoman szedtük fel, és 120 –as csiszolópapírral feléledt a vörösfenyő eredeti színe.
A kopálgyanta rendkívül erős és tartós lakk. Különböző trópusi fákból csapolt lakkgyanta, alkoholban, vagy más szerves oldószerben hevítés hatására oldódik. Sajnos a régi asztalosműhely nem hagyott ránk részletes leírást az általuk használt kopálgyantáról…nincs meg a recept!
A következő próbálkozásunk az olajban csiszolás. Meleg olajhoz kevertük a hígítót, de nem jártunk eredménnyel. Más vegyszer használatát elvetettük, mert az eredeti fa színét kell megmenteni és életre kelteni. Így maradt a gőz és a meleg vízbe áztatott kefe, dörzsi, szivacs…..és a csiszolópapír.
Szecessziósszekrények restaurálása I.
Szecessziós szekrények javítása - restaurálása III.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése